Hollywood forgatókönyvírói nem tervezhettek volna ilyen meseszerű történetet… Ismét bizonyságot nyert, hogy az életnél nagyobb rendezőt elképzelni sem lehet. Pozsony egyik külvárosának eddig sehol sem jegyzett szürke csapata nemhogy megnyeri története első bajnoki címét, közmegdöbbenésre bejut a Bajnokok Ligájába!

Az Artmedia Petrzalka vitézeiről van szó, akik a három fordulós kvalifikációs szakasz hat mérkőzése közül, ugyan négyen (!) nem tudtak a kapuba találni, most mégis a BL H-csoportjában várják az Intert, a Portot és a Rangerst… Hogy is van ez? 

A sztori még július elején a selejtezők első körével kezdődött, amely kimondva-kimondatlanul a lúzer gárdák terepe. Ligetfalui hőseinknek a kazah Kairat csapatát kellett volna elintéznie és valóban egy paraszthajszálon múlott, hogy ez a mondat nem maradt feltételes módban. Alma-Atában ugyanis egy kijózanító 2—0-s zacskó jutott északi szomszédaink osztályrészéül. A visszavágón is csak egy gólt sikerült bepasszírozni a harmatgyenge ellenfél hálójába egészen a 97. percig… Hogy miért eddig tartott a derbi azt csak a találkozót dirigáló ukrán sporttárs tudja, ám barátaink nem adták fel és egy újabb találattal kiegyenlítették a Távol-Keleten összeszedett hátrányukat (apropó: mióta Európa része földrajzilag Kazahsztán?….). Majd a valódi hosszabbításban már nem volt megállj, kétszer csengettek (a vége 4:1) és jöhetett a skót Celtic… 

Egy fabatka esélyt nem adtak a hozzáértők a katolikus alakulat ellen, akik talán azt gondolták, hogy ha a szerelésüket a pályára küldik, a brit stadionokhoz szokottaknak libalegelőnek tűnő pályán, már nyert ügyük van… Ehhez képest szépen beleszaladtak a késbe és egy ötössel a zsákban térhettek haza Glasgowba. A második meccsen kapujához szegezte a szlovákokat a zöldmezes házigazda, akik a futball halálát mutatták be, hiszen az „amerre áll, arra rúgja” elvét alkalmazták. Végülis 4:0 lett, így sikerült megőrizni egyet a tetemes előnyből és a következő ellenlábas a szerb-montenegrói Partizan abban reménykedett, hogy ha már kétszer ilyen hatalmas malaca volt egy csapatnak, nem létezik, hogy harmadszorra is megfogják Fortuna Istenasszony lábát…. 

Tévedtek…. A szerbek fociztak, a pozsonyiak kíméletlenül védekeztek, taktikájuk arra épült, hogy csak gólt ne kapjanak…. Defenzív játékuk célt is ért, sem Ligetfalun, sem Belgrádban nem láthatott egy fia találatot sem a publikum, jöhettek a tizenegyesek. És ahogy ilyenkor lenni szokott, a Sors a kicsi mellé állt…. 

Azt még a gárda csapatkapitánya a magyar nemzetiségű Borbély Balázs is elismerte, hogy a főtáblán nincs sok keresnivalójuk, ám anyagilag már jól jártak, az egyesület csaknem egymilliárd forintnak megfelelő svájci frankot kap az UEFA-tól és ha a csoportkörben jól teljesítenek, ez az összeg még növekedhet is. Lassan elkezdhet félni az Inter, a Porto és a Rangers…

(2005.)