Szeptember 20-a legnagyobb paradoxona, hogy azon petíció-fetisiszta, megélhetési rettegők miatt nem fogják soha komolyan venni az egyre szervezettebb kisnyilasokat, akik a rendszerváltás óta minden marginális jelenséget felhasználtak kedvenc időtöltésükhöz, a farkas kiáltásához.
Varázsgömbömre pillantok, csiribú-csiribá, és a jövendőmondó felelősségteljes pozíciójába helyezem magamat. Természetesen a „háromigenes népszavazásról” kérdezem a segédeszközömet.
Boldog Szülinapot! Éljen Feri! Húzzunk bele! Zengte a nagykorúvá serdült nyugdíjaskórus a vasárnapi Hungexpó-beli MSZP-zsúron. Mintha megállt volna az idő, a levegőt szúette öltönyök és kosztümök, valamint Old Spice nélküli hónaljak orrfacsaró elegye járta át.
Most akkor életveszélyes utcára vinni a politikát, vagy a liberális demokráciák bevett gyakorlata? A kérdés költői, mindig attól függ, ki teszi. Ha a kormányfő és néhányszáz deresedő halántékú, poroszkáló fáklyavivő, az OK-s, ha többszázezer ellenzéki, akkor aljas lázítás, a harmadik Magyar…
Fél egyre érkeztem, így sajna (?) éppen lemaradtam Gyurcsány Ferenc városligeti beszédéről (a fene tudja, hogy az EU-csatlakozást vagy a munkát ünnepelte-e). Viszont szem- és fültanúja lehettem az őt körülvevő irracionális szeretettnek (hasonló, mint amilyen a fénykorában lévő Orbánt övezte).
Ugyan PKI, a BLOGTER főideológusa, nyúlfarknyi elemzésében közérthetővé fordította a kormányfő legfrissebb mutatványának konklúzióját, ám Megmondó, az Ezredvég igazgatója, két TV-felvétel között grátisz dob nektek egy tudományos értekezést.
Gyurcsány Ferenc a takarékos, spórolós, nadrágszíjmeghúzós állam ködös jelszavaiba burkolózva üzen hadat a takarékos, spórolós, nadrágszíjmeghúzós államnak.
Jelentem alássan: a mainstream megmondóemberek által nagy hévvel szorgalmazott Gyurcsány-Orbán megbékélés megköttetett, itt aztán akkora együttműködés lesz, mint még soha.