Már régen meg szerettem volna nézni ezt a mexikói filmet. Annak idején adták az artmozikban, de valahogy nem jött össze a "találkozásunk". Aztán tegnap sikerült a közszolgálatin bepótolni.

Azért érdekelt, mert hazájában óriási karriert futott be, kis túlzással a csilláron is lógtak az érdeklődök, polgárpukkasztó volta miatt. Kíváncsivá tett, hogy mi az ami ebben az országban kiveri a biztosítékot. Nos megállapítható, hogy nálunk azért magasabban van az a bizonyos ingerküszöb, mint az aztékok földjén. Például a szexuális kultúra teljesen más. Látszik, hogy az orális szex csak nemrégen került be a köztudatba és még nem teljesen nyert polgárjogot, az anális szex pedig szinte ismeretlen fogalom. Kivehető, hogy az aktus csak és kizárólag a férfi gyors kielégülését szolgálja. Nem mintha nem lennének nálunk is ilyen "macsó" elemek...

A rendező minden bizonnyal eléggé nagy lázadó lehet, különben aligha adta volna a kölkök szájába, hogy mennyire utálja az América nevű focicsapatot (ez kb. olyan, mint nálunk a Fradi). A baloldali tüntetők mutogatásával is állást foglal, boldogan meséli a narrátor, hogy 71 év uralkodás után elveszti a választásokat a jobboldali párt (2000-ben). A chiapasi indiánok rossz helyzetének felemlegetésével és a film végefelé az őslakosok, mint pozitív figurák szerepeltetésével is tabukat dönget (94-ben az ország déli részében Chiapas államban felkelést robbantottak ki az indiánok, kirívóan elégtelen szociális helyzetük miatt, azóta különösen nem népszerűek a többség körében).

Az emberi kapcsolatokból is példát kaphatunk. A barátságok általában addig tartanak, amíg valami külső körülmény összetartja őket. Például iskola, munkahely, lakóhely, valamilyen klub. Ha ez nincs, nagyon könnyen véget érhetnek. A "sluszpoén" a lány halála, egy igazán nem várt fordulat. Mivel tudta, hogy már nincs sok hátra, ezért igyekezett kiélvezni a hátralévő napokat. Persze ezért a társadalom nyilván elítélte volna, ha tudta volna. Hiába, a kultúrák ugyan különböznek, de a képmutatás alighanem mindenhol jelen van...

(Lovebox, 2005)