A világbajnokság végének közeledtével elkezdhetünk gondolkodni, hogy ki volt a seregszemle leggyengébb láncszeme...

A zsűri visszavonul és nyúlfarknyi gondolkodás után kihirdeti 2006 citromdíjasát! Szó sincs róla, hogy valamelyik harmatos teljesítményt nyújtó támadó, szarvashibát elkövető játékvezető, nem megfelelő taktikával csapatát pályára küldő szövetségi kapitány találtatott a bénák legbénábbikának. Nem is a sportszerűtlen szurkolók (ha voltak ilyenek egyáltalán), a szervezőbizottság vagy a szerencsétlen fanatikusokat rettegésben tartó yard (ez persze megint csak fantazmagória) a nyerő. Akkor mégis ki? Hát persze, hogy a kizárólagos közvetítési jogokat első ízben bitorló televíziós csatorna és a szakmai minimumot sem teljesítő stábja viszi a pálmát.

Emlékezzünk... Az első néhány napban elfelejtették kirakni a játékidőt és a derbik állását valamelyik felső sarokba... A helyszínre való kikapcsolás néha olyannyira későre sikeredett, hogy a kezdő sípszó már elhangzott. Így nem csak a himnuszokról, a kézfogásokról vagy a két társulat kivonulásáról maradhattunk le, hanem esetleg egy ordító helyzetről is. Nem kétséges: egy tampon- vagy mosóporreklám lényegesen érdekfeszítőbb, mint a csapatkapitányok pacsizása vagy a térfélválasztás...

Ha nagy ritkán megkapták a szót a kommentátorok, akkor ménkű nagy hülyeségeket röfögtek a mikrofonba. Léderer Ákos és Világi Péter nem üti meg még a magyar NB2 színvonalát sem, nemhogy a VB-jét. Az előbbi „Jó estét az Uraknak, kitartást a Hölgyeknek” beköszönéssel indítja mondókáját. Amellett, hogy a szlogen a megboldogult Knézy Jenő „Jó estét, jó szurkolásának” koppintása, még szexista is, mert feltételezi, hogy a futball csak a férfiak privilégiuma, a nők pedig megpusztulnak az unalomtól a meccsnézés során. Ez a gondolkodás 30 éve bizonyosan sikert aratott volna, mára azonban vércikivé vált, Amerikában garantáltan páros lábbal rúgnák ki az ilyen barmot. Világi mester sem volt piskóta, amikor a Togo-Svájc csörte előtt így indított: „Minden adott a kellemes délutánhoz, pénz, pia..... párkapcsolat”. Ilyen szépen még nem írták körül a pinát a médiatörténelemben.. .

A szakkommentátorok, hogy mit keresnek a mikrofon mögött (a sok dellán kívül), annak csak a jó ég a megmondhatója. Verebes „Mágus” József jövőbelátó tehetsége („bizonyosan jó mérkőzést látunk majd”), Urbán Flórián érthetetlen hadarása, Kovács Kálmán önkéntes lesszabály-alkotása („ha van egy érintkezési pont, már nem les”), mind bosszantják a jobb sorsra érdemes nagyérdeműt.

A stúdióban is ökörséget-ökörségre halmoznak, ám ilyenkor legalább megvan az a szabadságunk, hogy elkapcsolhatunk, lényegi eseményről nem maradunk le... Hirtelen Héder „Amőba” Barna örökbecsűje jut az eszembe: „Miért nehéz a dolga a kapusoknak?”... És ezt halálosan komolyan tette fel Bicskeinek... Apropó Bicskei... Arra a kérdésre, hogy mit vár a francia-brazil negyeddöntőtől a következő válasz jött: „Külön ágon vannak, csak a döntőben kerülhetnek össze”. Hogy ez mennyire van (vagy nincs) így, arra bizonyságul szolgáltasson a ma esti összecsapás, a mérkőző feleket nem árulom el...

És ez már így megy közel egy hónapja és mi védtelenek vagyunk a kontárság ezen megnyilvánulásaival szemben. Javaslom: szervezzünk gyűjtést az MTV-nek, hogy a 2010-es dél-afrikai világeseményt már ne kelljen végigszenvednünk és gondtalanul élvezhessük a FOCIT...

(Magyar Virtus, 2006. július 1.)