Szopós ajak, felfújt csöcs, kiretusált narancsbőr. Egy garantáltan politikamentes téma a kampánycsend vérzivataros óráiban…

A puttonyom tele van már a Playmatekkel… Nem biológiai, sokkal inkább átvitt értelemben. Egyáltalán mi ez a szó? Állandóan nyomatják a pofánkba, annyira elcsépelt lett, hogy lassan immúnissá válunk iránta. Pedig kevés dolog van, amitől ennyire sikítófrászt kapnék. Hónapokig gondosan hegyezték a férfinép fantáziáját, mire eljött szeptember 28-a. Sok kigyúrt, kopasz, székházfoglaló kreténnek ez az év eseménye. Ágaskodó bránerüket a kezükben fogva tapadnak a képernyő elé, hogy csuklóizom erősítés közepette nyalják a sót. Az év nyuszis lánya verseny vagy mi a fasz. Asszem így nevezik. Egy tucatnyi egyenkurva vonaglik le-föl, hogy megcsillogtassák ragyogó, porcelán műfogsoraikat, kétmilláért fölpumpált légzsákjaikat, agyonturbózott szájszerűségeiket. Közben kinyitják a lepcsest, bár ne tennék… Mindegyik hat nyelven társalog perfekt, kommunikációt hallgat valami kamuhelyen és ugródeszkának használja pinája bemutatását. Egyentermékek, fingom sincs mi közöttük a differenciáló tényező. Mivel jobb a 6-os számú, a 10-nél? Ugyanaz a szellemi setétség, a rotációs kapa kilóg effekt. 

És ki ennek az egésznek az atyja? Egy bizonyos Radnai Petike. A Matrjoska-babára kísértetiesen hajazó ex-moszkvai tudósító. A háborús veterán. Akivel lélekben együtt voltunk Groznijban. Váltott egy cseppet. Csecsenföldből lett Csöcsföld, Dudajevből Dudahegy. Olcsó szóviccek? Azok, de épp elmével nem könnyű feldolgozni. Tiltakoznék a férfitársadalom nevében, de erre nem kért meg senki sem, úgyhogy csak a saját magaméban tehetem. Elég volt a kirakatbábukból! Az alibi dizájngörlökből. Tessenek hús-vér bukszákat a címlapokra helyezni! Bosszant a tudat, hogy a fiatal picsáknak ma ez a perspektíva. Mert egyetlen hím sem szól rájuk, hogy gagyik. Így az a kényszerképzetük támad, hogy menők. Pedig a lófaszt azok. 

Ha nő lennék, forrna bennem a düh, hogy ilyen szépségideált állítanak elém, követendő példaként. Egy elérhetetlen, programozók által feljavított eszményképet. És a bosszúságomat növelné ez az ostoba kettős mérce. Mert jóképű, kigyúrt pasikat, merev kolbásszal sehol sem látni a címlapon (na jó, néhány gay magazint leszámítva). Akkor most, vagy ők is, vagy senki. Mert a szexipart a férfiak csinálják férfiaknak. Nem jól van ez így. Szerintem az emancipáció akkor lesz elfogadható mértékű, ha ugyanannyi nő nézője lesz a hardpornónak, mint férfi. Ha ugyanannyi férfi lesz a címlapon, mint nő. Ha majd a Blikk elején Ádám-kosztüm is lesz és ez nem kelt megütközést. Amíg ez nincs, addig nincs egyenjogúság. Pontosabban, ha van egyenjogúság, akkor ez is van. Megannyi kérdés, kár hogy ezen aspektusokat nem vizsgálta eddig senki. Ha egy férfi végigkúrja a fél várost, akkor jófej. Ha egy nő teszi ugyanezt, akkor egy büdös kurva. Talán felesleges ecsetelnem ezen megkövesedett sémák nonszensz jellegét. Évszázadokon át továbbörökített értékek ellen baszott nehéz harcolni. Amíg Radnaik tematizálják a pórnépet, főleg… 

UI gyengébbeknek: ez egy feminista írás vót...

(Magyar Virtus, 2006. szeptember 30.)