Nem haltam meg

Talán egyesekben az a nem kellően megalapozott gyanú merülhetett fel, hogy blogom klinikai lélegeztető gépre került, már csak órák kérdése, és magához szólítja a Mindenható.

Nos, ezzel a beírással is szeretném jelezni: e feltételezés puszta hallucináció, maximum az LSD-fogyasztás során meglendülő fantázia kínos mellékhatása. 

Egyrészt uborkaszezon van, másrészt minden blogger életében eljön az a terméketlen periódus, amikor egyszerűen nincs kedve írni. Pedig ugyanannyit lóg a neten, mint amikor lazán kilökött magából havi 10-15 publit, mégis valami miatt nem megy. Alkotói válság, mondják, csakhogy ez rendkívül fellengzősen hangzik, olyan ember benyomását keltheti, akinek hatalmas az orcája. Pedig tényleg. 

A lényeg: mostanság újra van kedvem pötyögni, úgyhogy semmi sem akadályozhat meg, hogy kiadjam magamból azt, ami belém szorult, és most véletlenül sem a vegetatív funkciókra gondolok...

(Blogter, 2009. július 17.) 

Címkék: személyes