Kövér László huszáros bajuszát megpödörte, az elé tett töményet felhajtotta, majd jól megmondta…

A választmányi elnök Kőszegen végzett (lakossági fórumnak csúfolt) haknitevékenysége kellős közepén nem volt rest kinyilatkoztatni, a szavait valósággal ivó nyugdíjasoknak és munkanélkülieknek: bizony a gonosz Gyurcsány és annak tettre kész bandája eresztett egy tárat a zsarupalotába. Másnap, a road-showja következő állomásán, az InfoRádió hullámhosszán adta félreérthetetlenül a készüléken csüngő hallgató tudtára: a nemzetbiztonságiak enyves keze is benne lehet a buliban. 

Értesüléseinek forrásait persze nem osztja meg az Országházból mákszemnyinek tűnő politikafogyasztóval, így a teóriája nehezebben körvonalazódik, mint egy majdani Horváth Zsolt-Schmidt Mária vita a Hír TV-ben. Hogy azt ne mondjam, felvázolt összeesküvés-elméletének részletei ködösebbek, mint az októberben sebtében összeeszkábált „Igen, Magyarország” Charta sorsa. 

A 70-es évekbeli underground rockzenészekre egyre jobban hajazó pártalelnök, az Orbán-kormány alatt a polgári titkosszolgálatokat felügyelte, tárca nélküli bársonyszékéből. Aki egy cseppet is járatos a hasonló szervezetek működésében az tudja, ezen a területen rettenetesen kicsi a fluktuáció, kvázi a kérdéses ciklus személyi állománya és a jelen összetétele között óriási az átfedés. Ha terrorcselekmények elkövetésére kapható figurák nagy számban szambáznának a Falk Miksa utcában, akkor azt Kövérnek illett volna kiszúrnia (de erre később is lett volna módja, a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának elnökeként, mikor már Gyurcsány volt a miniszterelnök). 

Hangosan gondolkodva az első bekezdésben idézett elmés eszmefuttatásokról, a következő lehetőségekből válogathatunk: 1. Blöffparádéjával a fikcióra éhes nagyérdeműt kívánja kielégíteni, rövidtávú haszonszerzés céljából - ebben az esetben pusztán hazug, amivel nem lóg ki a Kossuth téri Állatkert átlaglakói közül. 2. Titokminiszterként nem látta előre az általa felügyelt szolgálatban rejlő potenciális veszélyt – így alkalmatlan szakpolitikus, nyergeljen át a Mentelmi Bizottsághoz. 3. Tudott az előkészületekről, de nem tett semmit azok elhárítására – itt a hazaárulás tényállása forog fent, súlyos börtönévek kiszabásának szükségességével. A három közül nem is tudom melyik a legelőnyösebb, a szocializmust a MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében építő exelvtársra nézve. 

Az öregedéssel együtt járó szellemi leépülés Kövér esetében kóros méreteket ölt, sajnálatos módon betegsége a végstádiumába érkezett. A maradék energiáit mindannyiunk kímélése érdekében máshol hasznosíthatná. Simán el tudnám képzelni Schuszter Lóránt mellett a P.Mobil színpadán…

(Blogter, 2007. február 15.)