Az SZDSZ elkúrta. Nem kicsit, nagyon. Magyarországon ilyen böszmeséget még senki nem csinált. Nincs még egy párt, amelyik hasonlóan szélsebesen rohanna a szakadék felé, és ennyire ne akarna a saját nyomorult helyzetén változtatni. 

Maradjon minden a régiben. Mit számít az, hogy lassan kimutathatatlan lesz a támogatottság, hogy Budapest belvárosának kötöttpulcsis, torzonborz értelmiségének csekély számú populációjánál meg is reked a szavazótábor. 

Persze van még hátra három év, lehet addig fosztogatni, egy kis tenderből visszacsúsztatott paraszolvenciából evickélni, de mi lesz azután? Első verzió: A mostani pártvezetést már nem érinti a távoli jövő, kvázi meg sem hatja, így magasról tesz rá. A második: Miután egy vastag üvegburát húztak maguk és a társadalom közé, lövésük nincs a közhangulatról, így arról sincsen infójuk, hogy 2010 után tovaszáll a kényelmes jólét (hacsak a szocikkal nem állítanak közös listát). Pazar eshetőségek, a választ majd megadja egy Political Capitalos gyerek reggel hétkor a Havasnak. 

Egyúttal megvan az elnökválasztósdi legpozitívabb fejleménye, nem kell többé Kuncze maci továbbalvásra ingerlő dörmögő hangjára ébredni, miközben a Kereszttűzben kérdez alá három bértollnok, s kioktatást kapunk a demokráciáról, rögtönzöttnek látszó, valójában előre csomagolt humorbonbonokkal fűszerezve. Mostantól a kölyökképű Kóka „legyen mindenki sikeres” kampányára indulhat a nap. Igaz nincs élő ember, aki ne kapna rángógörcsöt a dicsőséges Sulinet feltalálójától, de legalább Kamilla névre hallgató csaja kétségtelenül jobb bőr, mint a tököli kosaras felesége. 

Hogy örömünk teljesen legyen, olyan gyanú felett álló, a liberalizmust az elvont elméletekből a gyakorlatba átültető csinovnyik is bekerült az Országos Tanácsba (ez olyan elnökségféle), mint Wekler „Feleségverő” Ferenc. Hiába, a Baranya megyei (pénzzel vett) szadesz-tagság növelésére irányuló erőfeszítéseit illik ellentételezni… 

A Strabag-madarak döntöttek (szokás szerint rosszul). Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vannak elégedve. Az más kérdés, hogy az ország döntő hányada egyáltalán nem, ám a nagyobbik gond, hogy az igazi szabadelvűek, a potenciális támogatók meg még annyira sem…

(Blogter, 2007. április 2.)