Cirka három évszázaddal a felvilágosodás után reneszánszukat élik a hóbortos babonák, példának okáért a varázsgömbös csiribú-csiribá, a tarot-kártyás jövőbelátás, vagy a tévén keresztüli távgyógyítás. A fellendülőben lévő hókuszpókusz-ipar napjaink talán legnagyszerűbb befektetése, csekély induló tőkével méretes haszon zsebelhető be, persze vastag arcbőr is szükségeltetik hozzá.

Hivatkozhatnánk az egyre vérszegényebb oktatásra, a színvonalilag zuhanórepülésben lévő médiára, a fogyasztást fetisizáló kultúránkra, és az ezek együttes hatásaként létrejövő kilúgozott agyú, ostoba emberre, ám ez csak felesleges szócséplés. Nincs, és nem is lehet rá racionális magyarázat, hogy valaki képes legyen bevenni azon maszlagot, miszerint élő egyenes adásban, a mester eltávolítja a több száz kilométerről telefonáló páciens lakásából a parazita szellemeket, szerény 400ft+ÁFA/perces tarifáért. Majd sajnálattal közli a spiritiszta az áldozatával, hogy teljes értékű munkát csak abban az esetben tud végezni, amennyiben felkeresik az irodájában, természetesen a konzultáció áráról és a minden bizonnyal borsos óradíjáról ekkor még nem tesz említést. Kant, Newton, Rousseau és társai felháborodottan hánykolódnak sírjaikban... 

A fenti intermezzo egy duplanullás csatornán, jelesül a Budapest TV-n vetíttetik le hétfő esténként. A mindössze párezres közönséget generáló népbutítás társadalmi veszélyessége önmagában jelentéktelen, csak az a nagy harci helyzet, hogy a margón lévő médiumokból, egyre inkább a mainstream médiába is befurakodik a hókuszpókusz-ipar. A műfaj sztárjai rendszeresen feltűnnek a két tévéóriás bulvárműsoraiban (Koffeinmentes, Reggeli), de mostanság a nagy nézettségű gasztro realitykben (Hal a tortán, Vacsoracsata) is garantált a részvételük. 

Hol van már az extravagáns megjelenésű Gyurcsók József, kérdezhetnénk, szinte nosztalgiával idézzük fel a műfaj hőskorát, amikor sokak kedvenc szórakozása volt a távgyógyász pojáca one-man-showjának bámulása. A mosoly azonban már régen arcunkra fagyott, látván az iparág térnyerését, és egyre komolyabban vételét. Talán nincs már messze az idő, amikor a közszolgálati adókat is beveszik a csakrákat nyitogató, az éteren keresztül energiabombákat hajigáló őrültek. 

Mielőtt e vérlázító skandalum bekövetkezne, érdemes megismerkednünk a sarlatánok gondolkodásmódjával, melyhez az apropót egy a stop.hu-n meglelt írás szolgáltatja. A cikk egy sajátos munkamódszerbe vezet bennünket, ahol ha tudunk a sorok között olvasni, rálelhetünk a hatalmas kamura. Müller Rózsa az állítólagosan világhírű jövőbelátó három megpenészedett celebritást, jelesül Medveczky Ilonát, Mary Zsuzsit és Nyertes Zsuzsát avatja be a közeljövőjébe. 

A hetvenhez közeledő, arisztokratikus álarcot öltő egykori táncművésznek például a következőt dobja ki a kártya: „Volt egy társad, aki nemrég kiszakadt az életedből, ám a mai napig nagyon fontosak vagytok egymásnak. Ez a férfi azonban egy éven belül meg fog halni". 

A bulvárvilág posványát egy picit is figyelemmel követők tudhatják, hogy Medveczky egykori élettársáról, a korábbi tévéelnök, Nagy Richárdról van szó. Ehhez marhára nincs szükség tarotra, elég szennylapokat olvasni. A sztárjós azonban szemérmetlenül, a vulgárirodalomból beszerzett információit, saját előrelátásaként tünteti fel, ami baromira átlátszó, mégis sokan beszopják. 

De itt még nincs vége, a mostanság műfogsorreklámban villantó táncdalénekes is megkapja: "A volt párod, akitől (egy kivételével) a gyermekeid származnak, s akit az egész ország ismer, még mindig rányomja a bélyegét az életedre. A szemedben előbb-utóbb minden férfi alul marad vele szemben, még akkor is, ha épp jobb, és szebb is nála, mert szinte mágikus hatással van rád". 

Gratulálunk Müller művésznő krokodilorcájához, ez már a gátlástalanság csimborasszója. Persze itt sem kell harvardi diploma, hogy felismerjük: Klapka György életművészről szól a körülírás. A bökkenő csak annyi, hogy ezt a sztorit is megírták már számtalanszor az igénytelen médiumok, természetesen szó sincs itt semmiféle mágiáról, csak gondosan tanulmányozott médiaszemétről. 

A dolog azért orbitális humbuk, mert a jósok sohasem „szűzen”, a kuncsaftról való előzetes tájékozódás nélkül mondják meg a frankóságot. Ügyes technikával először kifaggatják a vendéget (ha az illető celeb, akkor már amúgy is sok mindent tudnak róla), látszólag lényegtelen kérdésekkel bombázzák a hiszékenyt, melyekből rengeteg minden kiderül. A kapott információt gyorsan feldolgozzák, majd ezek tükrében hozzák megfellebbezhetetlen ítéleteiket. Természetesen kerülik a konkrétumokat, általánosságokban beszélnek (például: ön jövőre megtalálja a szerelmet), így a felsülési ráta minimális. Többségük valószínűleg nem hisz abban, amit mondd, de a rendelésért kapott kápé alighanem legyőzi erkölcsi aggályaikat... 

Mint az látható, a hülyeség hajóágyúja már régen elszabadult, és a megállítására kevesebb a sansz, mint Michael Phelps legyőzésére...

(Blogter, 2008. augusztus 15.)