Vágó István, a propagandista
A kvízkirály egy tornádó erejével rombolja le három évtized alatt, szorgos hangya módjára felépített imágóját és hitelességét. Kár érte.
Minél sebesebben távolodik a műsorvezetéstől, annál aktívabb a közéletben Vágó István, a játékvezetés professzora, az elmeversenyek örökös moderátora. Az persze egyéni szoc problem, hogy innen már aligha van visszaút a két kertévé óriás valamelyikébe, ugyanis ottan nagyon nem szeretik a politikai állásfoglalásokat, hiszen az megosztja a nézőket, amivel csökken a nézettség, azzal együtt pedig a profit, ecetera.
De hogyan léphet rá egy méretes tudású, köztiszteletben álló figura az infantilizálódás útjára és hogyan válhat belőle az egyik leghatékonyabb árokásó?
Nem mondom, hogy a tegnap ismételt ATV-s műsor (Civil a pályán) közelebb vitt volna ezen rejtélyek megfejtéséhez. Viszont szemrevételezhettük, hogy a racionális, rideg logikájára oly’ büszke televíziós őskövület hívővé vált... Természetesen nem valamely történelmi egyház vagy hóbortos szekta kerítette hatalmába Steve-ünket, viszont a jelenlegi kabinet iránti olthatatlan rajongásban még akár Dessewffy Tibort vagy Gréczy Zsoltot is lazán lehajrázná.
De míg az előbbi úriemberek legalább hivatkozhatnak arra, hogy egzisztenciális érdekből hülyültek meg és folytatnak agitpropot, addig Vágó esetében az a legszörnyűbb, hogy mindenféle hátsó szándék nélkül, pusztán meggyőződésből csinál magából bohócot. A már hivatkozott felvételen például arra a következtetésre jutott, hogy hat éve itt az történik, amit a Fidesz akar (ilyen szintű tréfát magam csak az ECHO TV sámándobokkal és szívcsakrákkal súlyosbított, háborodott elméinél szoktam nyugtázni, persze ellenkező tartalmú előjellel). A gazorbány és társai állnak az országot felvirágoztató reformok útjában, ők szabotálják el permanensen a hosszútávú fejlődést szavatoló intézkedések bevezetését.
Ebben csak az a bökkenő, hogy a Heti Válasz által, június elején megrendezett Vágó-Fábry-vitán (1., 2.) a következő szavakkal ecsetelte a jelenlegi döntőhozó elitet a kecskeszakállas mester: „Jól üzemeltetik az országot.”
Nem, nem kandi kamera, viszont ragadjuk torkon a logikai ellentmondást. Adva vagyon egy kormány, amelynek reformálnia kellene, mert ránk szakadnak az ellátórendszerek. Ez tiszta sor. Viszont mindezt nem tudja véghezvinni, mert ugyebár lépten-nyomon akadályozzák a dekadensek. Ám az eszkalálódott gáncsoskodás és az egy helyben topogás ellenére, mégis kifogástalanul működtetik e kilencvenháromezer négyzetkilométernyi szférát. Ennek a gondolatmenetnek ugyan semmi értelme, viszont Vágó szavaiból ezek következnek logikailag.
Úgy látszik az olyan csekélységeket nálunk befedi a jótékony hamufelhő, miszerint egy értelmiségi legfőbb feladata a mindenkori hatalom ellenőrzése, kritikával illetése. Ezen axiómát kishazánkban kevesen tettük magukévá, igaz nincs kétségem afelől sem, hogy kormányváltás esetén a jelenlegi melldöngető ellenzékiek fognak csontig benyalni a majdani kabinetnek. Valljuk be: ezen magatartásforma vérciki.
Abban azért szkeptikus vagyok, hogy a Szkeptikus Társaság tagja visszatalál-e még valaha korábbi önmagához. Ám sokkal valószínűbb, hogy emeli a tétet, és még harsányabb voluméval fogja magát égetni…
(Blogter, 2008. augusztus 6.)