Tarka Magyar

Bár négy nappal túlhaladtunk a civil demonstráción, megkésve mégis megosztanám páratlan élményemet a Tarka Magyarról. Ugyan már másfél éve filmezem az utcai demonstrációkat, de eddig egyszer sem kívánták kiverni a kamerámat a kezemből, a fene gondolta volna, hogy erre éppen egy erőszakellenes felvonuláson kerül sor.

De a konfliktus előtt emlékezzünk meg erről az akármiről. Sohasem értettem, hogy mi értelme van úgy általában az olyan elvont dolgok ellen protestálni, mint az erőszak. Szóval, ha lenne valami konkrétum, hogy ez vagy az, vagy amaz ellen foglalunk állást, akkor rendicsek, én is vágnám miről van itten szó, de ez így túl általános, és legalább annyira tág, mint a világegyetem. 

OK, nem játszom az álnaivat. Informálisan azért kicsepegtették a rendezvény összehozói, hogy ez itten az ünnepeink során immáron járulékos elemmé váló újnyilas droidok elleni széles társadalmi összeborulás. Ezzel csak az a bökkenő, hogy ismételten előjön közéletünk állatorvosi lova, a kettős mérce. Ugyanis nemcsak ez az egyetlen potenciális veszélyforrás széles e honban, idézzük csak fel a tanárveréseket, a falusi éltetet ellehetetlenítő lumpenbűnözést, a rendőri agressziót, a környező országokban tapasztalható magyarellenes kilengéseket. Szóval akkor lenne támadhatatlan a performansz, ha ezeket a nyalánkságokat is hozzáadnánk az antiszemita- és cigányellenes jelszavakat kiabáló, kukaborogató, internetes szájháborút folytató vérhazafiak elleni fellépéshez, így válna széppé, gigászivá és (legfőképpen) hitelessé a pacifizmus. 

Aztán ott van a felvonulók köre, hát hogy is mondjam... Példának okáért a nettó szélsőbalos Magyar Ellenállók- és Antifasiszták Szövetsége, melynek tagjai különös perverziójukból fakadóan komcsi emlékműveket koszorúznak. Azt meg ne kelljen már ötszázadszor is lekörmölni, hogy a kommunizmus és a fasizmus között ne tessék különbséget tenni, mert egy tőről fakad. Aztán a szervezők még olyan fiktív társaságot is beengedtek maguk közé, mint a "SAMOSRBIJA" - Magyarországi Szerbek Kulturális Egyesülete, amely egy médiahekk, ám annak lelepleződése után sem távolították el a pszeudobrigád nevét a honlapjukról. Ez a szellemi igénytelenség érződött a vonulás során kifeszített főtranszparensből is, ahol a következő állt: „Erőszak és kirekesztés mentes Magyarországot!”. Mint az egy mezei középiskolát végzett olvasónak is feltűnhet, ez bizony két súlyos helyesírási szarvashiba. Amúgy a molinót Heller Ágnes is nagy lelkesedéssel cipelte... 

Végül emlékezzünk meg arról az erőszakellenes, Gandhi és Martin Luther King-követő papáról, aki nemes egyszerűséggel belebokszolt egy tisztességeset a kamerámba! Amely számomra precedens értékű, lévén, hogy ilyen még a neonáci csürhehordák városszépítő attrakcióik során sem esett meg velem. Már régóta sejtem, és ezúttal be is igazolódott, hogy a (mondjuk így) antifa emberkék egyáltalán nem olyan békések, csak előrehaladott évszámaik okán már gátoltak a fizikai erőszakban. A lenti videón látható, fizimiskára Fenyő Mikire, mozdulataiban Jackie Chanre hajazó hajlott korú azt sérelmezte, hogy mi a péniszért örökítem meg fotogén arcberendezését. Amúgy összesen körülbelül tíz másodpercet pihentetettem volna alkeszekre emlékeztető pacekán az optikát, majd húztam volna tovább. De a nácivadászat és békeharc annyira legyengítette amúgy sem erős idegrendszerét, hogy kérdés nélkül ütött, holott akkor már nem is rá zoomoltam. Érted, semmi felszólítás, hogy fejezd be, vagy ilyesmi, csak az ököljog. Persze lehet mondani, hogy elszigetelt jelenség, de a karatést körbevevő nyanyasereg is engem okolt, hogy provokálok, meg kurucinfo, meg blablabla. 

Úgyhogy valóban tessék elhatárolódni az erőszaktól kedves jövőnkért aggódók, kizárni maguk közül a balhés munkásőröket, illetve Novák Péternél, Till Attilánál és Geszti Péternél kisebb ripacsokat a frontvonalba küldeni, mint a rendezvény arcai. Persze még napestig sorolhatnám a tennivalókat, de a jószándék értékelendő, így megelőlegezem, hogy a kezdeti gyermekbetegségek leküzdésével, másodszorra már elérhetik az ötezres felvonulói létszámot...

(Blogter, 2008. október 8.)