A január elseje számomra nemcsak az újév beköszönte, hanem a blogom születésnapja is egyben, így érdemes visszatekinteni a magunk mögött hagyott 365 napra ebből az aspektusból.

Ritkán írok magamról, a jövőben sem kívánom összekeverni a virtuális- és a valódi énemet, de némi információt azért csepegtetek a blog létrejöttének körülményeiről. Korábban a Magyar Virtus fantázianevű, bárki által írható internetes újságban éltem ki kóros publikálási hajlamaimat. Az idő előrehaladtával ez egyre kevésbé felelt meg az igényeimnek, mert sem képeket, sem videót nem lehetett hozzáilleszteni a szöveghez, illetve törölni sem tudtam a minősíthetetlen kommentárokat. A helyiség nem adta meg azt az alkotói szabadságot, amilyenre egy magamfajta netkalóz vágyik. 

A Blogterre Parakovács és Csepeli naplója vezetett, azt már meg nem mondom, honnan értesültem, hogy a két "sztár" ide teríti magvas gondolatait. A blogszolgáltató címoldalának fizimiskája azonban igencsak elnyerte tetszésemet, tehát úgy döntöttem, ezentúl ez lesz a helyszíne a hülyeségeim kinyilatkoztatásának. 2007. január 1-én, hajnalban, valószínűleg még némi delírium befolyásolása alatt megtettem a kezdő lépést... 

A sokakat irritáló nick a médiában térítő lakájértelmiséget hívatott parodizálni, bár tudom, hogy írott formában nem teljesen jön át a hangsúly, de szerintem értelmes embereknek érzékelhető, hogy ez csak vicc (mondjuk Erdélyi "Superman" Zsolt sem hinném, hogy Übermenschnek képzelné magát). Akárcsak a Sikoly-avatar, amelynek félelmet keltő pofázmánya kiválóan illik egy megrögzött pacifistához... 

És most a rideg statisztika nyelvén, vegyük górcső alá az eddigi ténykedésemet! A magunk mögött hagyott naptári évben kereken 100 postot villantottam (nem szándékosan lett ilyen szép kerek), pontosabban 102-t, de két korábbi bejegyzésemet a máglyára vetettem. Amúgy sem árt, ha egy blogger néha önkritikát gyakorol és korrigál... A legaktívabb január (20 írás), míg a legpasszívabb június (egyetlen árva firkálmány) havában voltam. A leghosszabb kihagyás egy 35 napos pauza (június 4-július 9), ekkor "alkotói szabadságra" küldtem magamat.  

Le sem merem írni, de tizenkilencszer voltam vezérblog, amiért ezúton is lerovom örök hálámat a szerkesztők felé, igaz tudom, ez tényleg túlzás volt (jogosan váltva ki a többi szerző haragját). És akkor térjünk rá közegünk kedvenc témájára, a látogatottságra! Bizony kíméletlenül be kell vallani, egy-egy post nézettsége igen szoros összefüggésben van azzal a szikár ténnyel, hogy kikerül-e a címlapra, a vezérbe, az iwiw-kijelentkezőbe, az Origora, (illetve korábban) a Hírkeresőre, vagy sem. Hiába áltatjuk magunkat azzal, hogy a teljesítmény, a színvonal kérdése mire vevő a közönség, ez önbecsapás. A reklám a döntő, de ezt nagyon jól tudjuk az élet egyéb területeiről is. 

Az öt legolvasottabb bejegyzésem: Rogán nője (19464 klikkelés), Élve elrohadni (5984), Éhségsztrájk Havas-módra (5118), Orbán zászlója (4678), Kövér sovány magyarázata (4296). Nem nagyzolásból teszem közzé a nézettségi adatokat, pusztán azért, hogy összehasonlítsuk őket az általam (szigorúan szubjektíven) legértékesebbnek vélt postok népszerűségével. Nos ezek a következők: Az eltűnt liberalizmus (2266), Gyurcsány, az őskeresztény (608), Mindenki fél mindenkitől! (539), Közellenség (172), Forradalom (156). Zongorázni lehet a differenciát... Amúgy egy post átlagos látogatottsága (ha nem kapja meg a fent már említett külső segítséget) mindössze 100 és 300 között mozog, és mivel a Blogter tulajdonosai mamár nem fektetnek energiát saját maguk, illetve a szerzőik más portálokon történő promotálására, így ezek a 4-5 ezres olvasottságok a jövőben teljességgel kizárhatóak. Érdekes ellentét, hogy míg a látogatók a jobboldali személyek fikázására cuppantak rá jobban, addig hozzám a kormányoldal prominenseinek égetése áll közelebb... 

Ha már itt tartunk, vizsgáljunk meg még két tényezőt. A bejegyzésekhez írott kommentek is elárulnak valamit, ha mást nem azt, hogy mekkora vitát generált a publikáció. E kategória élmezőnye: Szetey: két tűz között (160), Rogán nője (154), Kövér sovány magyarázata (134), Fletó szembenéz (133), Morvai megírta (128). És ne feledkezzünk meg az olvasók ajánlásairól se, ami szintén jelzés értékű, igaz ilyen formán csak regisztrált egyének nyilváníthatnak véleményt. Ezen toplista: Hülye vagy? Legyél államtitkár! (9), Rogán nője (8), Fletó szembenéz (7), Tom Lantos beszólt (7). 

A minden kategóriában éllovas, Rogán Antal bulvármédia-beli szereplését kikarikírozni hivatott vitriol olvasottsága előtt a mai napig értetlenül állok (amúgy a belvárosi polgármester folyamatos fejlődésével az egyik legszimpatikusabb politikussá lépett elő a szememben). Fogalmam sincsen hová került ki a post linkje, de a népharag mindenesetre elsöprő erejű volt... 

Dióhéjban legyen elég ennyi az öntömjénezésből, a hátunk mögött hagyott esztendőnél, boldogabb új évet kívánok minden kedves bloggernek és bloggerinának!

(Blogter, 2008. január 1.)